"Megvan a logikája annak, hogyan növeljük az emberek bevételeit, és rábírjuk őket arra, hogy többet költsenek. Hogyan oldotta meg Hitler a válságot? Úgy, hogy elkezdett fegyverkezni, amivel munkát adott az embereknek, és lendületbe hozta a gazdaságot. És ezzel megnyerte a választásokat!" - idézte fel a múltat Rath. Tegyük hozzá, nemcsak fegyverkezéssel lendített a gazdaságon a Führer, az autóipar, az építőipar és még hosszasan sorolhatóak lennének azok az iparágak, ahová komoly összegeket fektetett be a Vezér. Ami a legfontosabb viszont, hogy képes volt elhitetni a németekkel, hogy kimászhatnak a zsidó árulás miatt bekövetkezett háborús vereség okozta nyomorból. Hitlert szerették a németek, hittek benne és csatasorba állították tudásukat, szorgalmukat, erejüket, hogy megvalósuljon a birodalmi álom. Ezt ma egy politikus sem tudja megtenni országa polgáraival! Ezenkívül a Führer nem ijedt meg a zsidó ajvékolástól, habozás nélkül kizárta őket a gazdasági élet minden területéről. Így igen, így lehet birodalmat építeni, válságból kitörni. Ezt hozzá tehette volna a cseh politikus.

Hitler 1933. január 30-án kapott birodalmi kancellári kinevezést, miután az 1932. novemberi választásokon pártja, az NSDAP a birodalmi gyűlés legerősebb pártja lett. Hatalomra jutása után Hitler csak egyszer szólította urnákhoz a választókat (1933. március 5-én), majd az NSDAP kivételével az összes politikai erőt betiltotta. Jogosan, hiszen a demokráciásdi, a szavazósdi csak a tehetségtelen hülyék számára fontos, aki országot építeni és nemzetet felemelni akar, illetve aki ilyen célokért küzd, azt csak gátolja a demokratúra intézményrendszere.

Rath egyúttal bírálta a liberális közgazdászokat, mert "elfelejtik ezt (azaz Hitler sikerének a kulcsát), és helyette fantazmagóriákkal állnak elő". A gazdasági válságok megoldásának további sikeres példájaként említette a szociáldemokrata politikus az úgynevezett éhségfal építését (1360-62 között) a prágai Petrín-hegy oldalában. IV. Károly császár a semmilyen stratégiai vagy városszépítési célt nem szolgáló falat azért építtette, hogy munkát s ezáltal kenyeret adjon az éhínségtől szenvedő embereknek.

„A cionista kolonizációnak az eredeti populáció figyelembevétele nélkül kell befejeződnie vagy folytatódnia. Ez azt jelenti, hogy a folyamat csakis egy olyan hatalom védnöksége alatt mehet tovább, amely független az őslakosoktól, más szavakkal egy acél fal mögül, amely a terület eredeti lakosai számára áttörhetetlen.”

Attól a naptól kezdve ezek a szavak váltak a Cionista Mozgalom, majd később Izrael hivatalos és ki nem mondott politikájává. A cionisták a kezdetektől arra használták a telepeket, hogy megvessék a lábukat Palesztinában.

Ciszjordánia és Gáza 1967-es megszállását követően világossá vált a telepes mozgalom célja, amely a területen „kész tények” létrehozását jelentette, annak érdekében, hogy ne jöhessen létre egy palesztin állam. A több mint 40 éves megszállás kezdte éreztetni hatását. Ma több mint 200 telep és előőrs található szerte Ciszjordániában, amely földrajzilag akadályozza meg egy összefüggő palesztin állam létrehozásának lehetőségét.


Az Acél Fal című dokumentumfilm feltárja ezt a jelenséget, nyomon követi a telepes populáció kronológiáját és alakulását, valamint ezek hatását a békefolyamatra. A film érinti a legújabb vállalkozást, az izraeliek által épített ciszjordániai falat - amely a telepek állandósítását hivatott biztosítani -, és annak hatását a palesztin emberekre.

A telepek és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra a palesztin emberek életének minden aspektusára befolyással bírnak. Földjeik elkobzása, természeti kincseik elrablása, emberi jogaiktól való megfosztásuk és egy apartheid rendszer kiépítése mind katasztrofális hatással vannak a régió jövőjére és a békefolyamat esélyeire.

Az elv, melyen a két fél között megindult békefolyamat alapul, nagyon egyszerű volt: földet a békéért. A telepek megsemmisítik ezt az elvet, és közben létrehoznak egy földet, ahol nincs, nem lehet béke.

Köszönjük szépen a feliratozást kedves olvasónknak.